Nem csak a világot utaztuk körbe egy év alatt, de bepillantottunk a történelem mélyére is – igyekeztünk elhozni az olvasóknak azokat az újdonságokat, amik kicsit kitágítják a világról alkotott képünket. Most ezekből gyűjtöttük össze a legérdekesebbeket.
Felfedezésük óta lázban tartják a tudósok és az egyszerű érdeklődők fantáziáját a Nazca-vonalak. Sokan szeretnék beléjük látni földönkívüliekkel való kapcsolatok bizonyítékát. Mások azért kevésbé merészek, és úgy vélik, mégis csak földi emberek készítették. Most a mesterséges intelligenciát küldték rá a vonalakat ábrázoló műholdképekre, és az számos új ábrát talált – ami így segített az értelmezésben is.
Rejtélyek övezik a Nagy Sándor sírjának helyét is – most egy ruhadarab elemzésével egyes kutatók szerint egészen új fénybe került az évezredes titok. Persze az is lehet, hogy nem.
Titokzatos sírokra bukkantak Petrában is a régészek – ott, ahol a legenda szerint a frigyláda is elveszett egykor. Van arra is ötlet, hogy ki nyugodhat a világ egyik legtöbbet fényképezett épületében.
Igazi régészeti szenzáció az az agyagtábla is, amely a világ legkorábbi ismert alfabetikus írását tartalmazza. Bár alig négy centi hosszú a táblácska, alapvetően írja át ez a lelet azt, amit az írásról eddig gondoltunk.
Anglia őskorából is máshogy fogunk gondolkodni, miután megtudtuk, hogy amit Arthur király házának véltek a tudósok, valójában már évezredekkel a legendás kelta vezért kora előtt épült. Nem is kevéssel – jó négy ezer évvel.
Volt azután olyan szenzációs lelet is, amire nem is régészek bukkantak – hanem egy egyszerű villanyszerelő. Persze ahhoz, hogy az ember csak úgy véletlenül barokk freskóra bukkanjon, nem akárhol kell villanyt szerelnie.
Két egymásra rakott farönk talán nem olyan látványos, mint egy barokk freskó – mégis megdöbbentek a régészek, amikor megtalálták ezt a kezdetleges szerkezetet. Ez ugyanis alapvetően írja át azt, amit az emberré válásról gondoltunk, akárcsak az az egyszerű tűzhely, avagy „égetőszerkezet”, amit a gibraltári Vanguard-barlangban fedeztek fel, és amelyet Neander-völgyi őseink használtak.
Nem csak a föld alól, hanem könyvtárak-levéltárak mélyről is kerültek elő az elmúlt évben szenzációs felfedezések. A Poznani Adam Mickiewicz Egyetem könyvtárában például a meseirodalom klasszikusainak, a Grimm testvéreknek tulajdonított eddig leveszettnek hitt történetek.
Bram Stoker – a Drakula írója – elveszettnek hitt novelláját pedig az Ír Nemzeti Könyvtár levéltárában fedezte fel egy műkedvelő irodalomtörténész. A rémtörténeteiről híres író itt sem hazudtolta meg magát: A kísérteties történet szerint három bűnöző meggyilkol egy matrózt, akinek akasztófára felakasztott testével ijesztgetik az utazókat.
