Ma van a rendőrök védőszentjének Szent Györgynek ünnepe. A 3. században élt római kori katona és keresztény vértanú egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik.
Legendák, legendák
Nevéhez több legenda is fűződik. Az egyik szerint Dadianosz perzsa király üldözte a kis-ázsiai Kappadókiából származó Györgyöt. Anyja hatására tért keresztény hitre és ellene volt a pogányoknak. A perzsa uralkodó börtönében szörnyen megkínozták, a monda szerint egyre 60 szöget vertek a fejébe. Krisztus megjelent neki egy látomásban, és elmondta, hogy szenvedései 7 évig fognak tartani. Ezalatt háromszor meghal és föltámad.
Egy másik legendában Diocletianus császár üldözi a kereszténnyé lett katonatisztet. György ebben a börtönben is számos kínzást szenved el, de csak egyszer hal meg. Ez a változat terjedt el inkább a nyugati keresztények között. Germánok és szlávok számára is egyre népszerűbb lett, az évszázadok során több mondát is magába olvasztott az eredeti, korai keresztény mártíromság történet. A kora-középkori frank uralkodók, a Merowingok ősatyjuknak tekintették.
Honnan ered a mítosz?
Kutatók egy csoportja szerint György alakjában felfedezhető több mitológiai szereplő, mint például Mithrasz, Perszeusz, Hórusz vagy Tammuz.
Szent György lóháton – A 12. századi Gelati monostor falfestménye (Grúzia) / Wikimedia, Jon Gudorf fotója, 2017.
A sárkányölő motívum – mely elsősorban a költészetet és az ikonográfiát ihlette meg – csak később született, a György-legenda nyugati hagyományában találkozunk vele. A legrégibb változatokból hiányzik, és olyan klisé, ami gyakran előfordul a szentek életében.Legalább harminc másik szent is ölt sárkányt a legendák szerint.
Egy vértanú karrierje Kis-Ázsiától Hispániáig
A György-tisztelet kimutathatóan a kis-ázsiai Lydda-Dioszpoliszból ered, erre bizonyíték, hogy több ókori zarándok tudósít arról, hogy itt találják György sírját.
Lydda neve nemsokára Georgiopoliszra változott, s volt egy Györgynek szentelt bazilikája. Szíriában a 4. századtól már épülnek György- templomok, Egyiptomban mintegy 40 templom és kolostor, Ciprus szigetén pedig még hatvannál is több szentély viseli a nevét. Konstantinápolyban maga Nagy-Konstantin építtetett templomot a szentnek.
Ereklyéi és ábrázolásai
Már a II. és a III. században ünnepelték a keresztény üldözések során áldozatul esettek emlékét, s világosan elhatárolták a vértanúk tiszteletét a pogányok bálványimádásától. A vértanúk sírjai fölé kápolnákat, templomokat emeltek.
Albrecht Dürer. Sárkányölő Szent György / Wikimedia commons
A szentek tisztelete leginkább nagy veszélyek idején, járványok, háborúk alkalmával nyert jelentőséget. Ilyenkor a szent ereklyéit elővették és körbe hordozták, vagy ostrom esetén, városfalakon jelentek meg vele.
Szent György tisztelet Magyarországon
Siker esetén hálát adtak a szentnek, miként Nagy Lajos magyar király Velence elleni katonai győzelme után lerótta köszönetét Szent Györgynek. A tisztelet velejárója volt az ereklyegyűjtés, a helynevek adása és templomi védőszentek megválasztása. Magyarországra még a XI. században eljutottak György, Márton, Mihály ereklyéi, de a középkor végére Borbála és Kristóf is ismertté váltak.
Szent György ábrázolása a Szent Koronáról / Wikimedia commons
A korai Szent György ábrázolásoknak szép példája a magyar Szent Koronán található, amelynek alsó XI. századi pántját mellképe ékesíti, párban a másik katona szenttel Demeterrel.
Magyarországon Szent György tisztelete a keresztény királysággal, az államalapítással szinte egy időben jelent meg. Szent István király Szent Márton és Szent György zászlaja alatt vonult a Koppány elleni harcba, akit legyőzött. A két pártfogó jelenléte István életének sorsdöntő csatájában nem véletlen és jól értelmezhető.
Bár Györgyöt a Képes Krónika nem említi, csak a legendák, mégis valószínű, hogy már ekkor különleges tisztelet övezte. Tudjuk ugyanis, hogy a veszprémi királynői várban a Szent Mihály Székesegyház mellett egy korábban épült Szent György kápolna állt. Ezt a kápolnát a Szent Imre-legenda már említi. Nem lehetetlen, hogy a Koppány elleni győzelem után hálából emelték a szent vértanúnak.
Még egy esetben hívták Szent Györgyöt segítségül csatába, amikor 1074-ben László és Géza herceg Mogyoródnál megütköztek Salamon (1063-1074) seregével, a március 14-i csatát a Képes Krónika beszéli el. A mogyoródi apátságot György tiszteletére szentelték fel.
A magyar lovagok védőszentje
Magyarországon Károly Róbert udvarában vette kezdetét a lovagság hazai fénykora. Az uralkodása idején szerveződött meg először királyi alapítású világi lovagrend. Szent György lett a védőszentje a legtöbb, ekkoriban alakult világi lovagrendnek.
Magyarországon az egyik legelső lovagrend a Szent György-rend, 1317-18 körül jött létre. Azt nem lehet tudni, hogy a budai várban emelt Szent György-templom kapcsolatban volt e a rendalapítással.
A templomot I. Károly vagy Lajos építtette. Sajnos a lovagi társaság nem honosodott meg Magyarországon. Egy másik korai rend is elterjedt: a Sárkány-rend. Ezt Zsigmond király 1408-ban alapította Borbála királynéval.
A Sárkány Lovagrend valószínűleg első ábrázolása Grünenberg Konrád 1483-as címerkönyvéből. A jobbra néző, farkát nyaka körül csavaró zöldes-aranyszínű sárkány hátán arany és zöld szárnyak felett vörös keresztet visel. Felette arany lángoktól körülvett kereszt, a rend főurainak jelvénye, szárain O Q(uam) MISERICORS EST DEUS / Wikimedia commons
A jelvény, melyet a lovagok köpenyükön és címerpajzsaikon viseltek, sárkányt ábrázolt, melyet Szent György kereszt alakban a hátán hasított végig. Zsigmond király Sárkány-rendje maradandó nyomokat hagyott nemcsak itthon, de külföldön is. A király annyira megbecsülte saját alapítását, hogy lovagrendi jelvényét a zománcos, aranysárkányt ábrázoló ékszert a szokatlan módon a sírjába is magával vitte.
Szent György legendájának ismertetését a XV. sz. második felében élt magyar ferences rendi szerzetesnek, Temesvári Pelbártnak köszönhetjük. Szent Györgyről is írt prédikációt. Ezek a gondolatok példaként állíthatók, (sárkányról és más egyéb hihetetlennek tűnő részletekről nem beszél), „vívd meg a jó harcot” „tarts ki a hitben, s őrizd meg tisztán lelkiismeretedet”.
Szent György tisztelet Európában
Angliában és Skóciában már az angolszász időkben meglehetősen nagy tekintélye volt Szent Györgynek. Tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: mint általában a lovagok oltalmazója és a zarándokok meg a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselte.
Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt, III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították.
Szent György és a sárkány harca az Angol Örökségvédelem Történelmi Fesztiválján, 2009 / Wikimedia commons
A szigetországban több mint 160 templomát szenteltek Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Eduárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!” Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet 1348-ban. A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. A 21. században XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.
Felvonulás Szent György napján Chester-ben, 2019 / Wikimedia commons, Jeff Buck fotója
A lovagi párviadalok megszűntével csökkent a népszerűsége, de a sárkányölő motívumra építő misztériumjátékoknak köszönhetően újra felfedezték maguknak a hívők.
Szent György, a tavasz kezdetének keresztapja
A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja, és a termés megjóslása is ehhez a naphoz fűződik. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.
Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal sütöttek kenyeret, és más mágikus praktikákat végeztek. A tavaszi kultikus tisztálkodás és megújítás részeként a legények kitisztították a határbeli forráskutakat, hogy egész nyáron jó vizük legyen.
Sárkányölő Szent György lovag évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A keleti kereszténységben a katonák és a földművelők védőszentje. Hozzá fohászkodtak a pestisben, leprában és szifiliszben szenvedők.
Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.
És végül jöjjön a sárkány!
Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Ilyen szemlélettel olvassunk el egy Szent Györgyről szóló részletet a 13. századi Legenda aureából:
,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki.
Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány.
Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt:
– Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen! — és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: – Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében. Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant.
Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk:
– Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt.
Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.”
Borítókép: Sárkányölő Szent György szobra Kolozsváron, 2010 / Wikimedia commons
Források: katolikus.hu, lelekbuvar.szmcs.sk
